Naná, hogy ha valaki jó, azt nem szeretem elengedni. (Van egyáltalán olyan, aki elengedi a jó szexpartnert csak úgy?) Ha a popsiszexet szereti, hát azt. Jól csinálja, élvezem is általában, ha meg nem, akkor igyekszem megjátszani. Bármit, csak jó legyen, legfeljebb a következő alkalomkor jobb lesz és tényleg élvezem is.... Tovább »
Lift 9. rész
Naná, hogy ha valaki jó, azt nem szeretem elengedni. (Van egyáltalán olyan, aki elengedi a jó szexpartnert csak úgy?) Ha a popsiszexet szereti, hát azt. Jól csinálja, élvezem is általában, ha meg nem, akkor igyekszem megjátszani. Bármit, csak jó legyen, legfeljebb a következő alkalomkor jobb lesz és tényleg élvezem is.... Tovább »

Egyre melegebb volt. A hajnalok is forrósággal köszöntöttek, a kutya is inkább egész nap a hűvösben feküdt. János vissza-visszatérő vendég lett. – Cicám, van 10 percem, mennem kell a laptopért! – mondta a telefonba, én pedig repestem a boldogságtól, hogy jön. Mert ha a laptopért kellett mennie, akkor az egy kósza menetet jelentett. Egy rövid, tartalmas,…
Megdobogtatta a szívemet. Visszafele jöttem a nődokim sorszámkiadó automatájától, amikor én jobbra kanyarodtam le, és pont szembe találkoztam Vele. Felrémlettek a régi emlékek. Volt, hogy versenyeztünk az autópályán – a rendőrségi ellenőrzések kikapcsolása egy telefonba került Neki -, a repülőtéren is gyorsultunk, a kis autókákat tökig hajtottuk. Magamban elmosolyodtam, mentem az emeletre. Nem akartam…
Éreztem a hangján, hogy baromi mérges. Szitkozódott egy sort, lehordott mindennek. A szeme egyre sötétebben lángolt. Aztán megfogta a hajamat, hátrahúzta, és beleharapott a nyakamba, a mellemet markolászta. Fájt, de éreztem, hogy ezt megérdemlem. Hisz egy pasit engedtem magamba, nem őt. Kicibált a zuhany alól, végig a folyosón, a fenekemet fogta, a számba harapott. Valahogy…
Úristen, hol a cigim? Gerda kinyúvaszt, ha észre veszi, de ezután a fickó után muszáj rágyújtani. Ez mire volt jó? Oké, hogy befejezte, amit félbehagyott, de… de mi a francot gondol, mi vagyok én? Ki vagyok én? Persze, hogy ilyenkor nem találom meg azonnal a dobozt… Pedig a doboz nem tűnt el, át sem…
Hát, visszajött. Elmúlt éjfél, amikor a kutya ugatni kezdett. Éppen egy energiaital végét kortyolgattam, mert a két kávé semmit nem segített. Az sem, hogy otthagyott, “úgy”. Folyamatosan ő járt az eszemben. Leültem a dossziékhoz, de nem tudtam figyelni rá. Elővettem a telefont, hogy felhívom Gerdát, de nem akaródzott a hívás indítását megnyomni. Már megint. Nem,…
Utólag visszagondolva… elég hülyeség volt, de ahogy magamhoz tértem, már egyből a cetlit kerestem. Aztán a telefont. Beírtam a számot, és… nem, nem mertem megnyomni a zöld gombot. Hogyne! Még azt hiszi, hogy kell nekem! Én meg el fogom neki árulni, hogy az ő arca volt a szemem előtt, úgy élveztem egy brutál nagyot?! …
A kezemben levő névjegykártyát forgattam. Az anyósülésen ott pihent a halom munka, szépen dossziékba rendezve, ahogy megkaptam, ám én az elmúlt eseményeken tűnődtem. Elmúlt? Nem igazán mondanám… Még mindig a hatása alatt voltam. A puncim még mindig sajgott, sóvárgott folyamatosan. Pedig gyors menet volt. Sokkal gyorsabb, mint bárkivel eddig. Dr N. János állt a papírdarabon,…
Nem szerettem a gyors menet. Soha. Aztán jött Ő, akinek öt perc ideje is alig volt, és ott voltam én, akinek elvileg semmi dolga nem volt, ám folyamatosan pörögnöm kellett. Ő egy olyan kisugárzással rendelkezett, hogy nem lehetett elmenni mellette. Legalább is rám ilyen hatással volt. Egy irodaházban, pontosabban egy liftben kezdődött a kapcsolatunk. Beszállt…