Erotikus kalandok

– Na jó, hát ez így nem mehet tovább, ez már kapcsolat! – szólalt meg a telefonba, ahogy felvettem. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Az össze-összejárunk, egymás kedvére egy kicsit túllőtt a célon, úgy vettem észre. Elég sok dolgom volt akkor. Nem csak az otthoni munkával csúsztam el – álltak az edények a mosogatóban,… Tovább »

Jött felém és le sem tudtam venni a szememet róla. Mágnesként vonzott. Ahogy közeledett, azokkal a ruganyos léptekkel, mint akinek a földbe gyökerezett a lába, úgy álltam. Megkövülve. Te jó ég, hogy lehet ennyire szép egy pasi? Ennyire magával ragadó? Ennyire csak olyan, hogy arról ábrándozz: mikor és hogyan lehet levenni róla a ruhákat? Átölelt…. Tovább »

Mondhatni sétáltam. A lótás-futás helyett szebb ezt a kifejezést használni. Már délelőtt olyan fáradt voltam, hogy a szokásos helyemre leültem, mert ott tartottam, hogy vagy most iszok egy kávét, vagy délután le kell adnom másnak a kamera előtti beszédet. Sok-sok jéggel ittam a kávét, szívószállal. Hosszú, fekete szívószállal. A barista srác öntött rá nekem extra kávés… Tovább »

Sütött a nap. A szél csendesen fújt, borzolta a hajamat. Kiengedtem inkább, hadd fújja. Merengtem a melón, a másnapi tennivalón, hogy otthon mit kell még elintéznem, és mekkora baromság már, hogy 8 óra a munkaidő, ám este 10-11 fele még a gép előtt kell ülni és írni.Megszólalt a telefonom, rejtett szám kiírással. Szokásommal ellentétben felvettem. Egy… Tovább »

Ennyire zöld szemmel nem találkoztam eddig. Mint aki a plakátról lépett le, olyan volt. Keskeny arc, hófehér fog, csodaszép vonások, rövid haj… megláttam és az első gondolatom az volt: hogy lehet ennyire jó valaki? Mióta nem találkoztunk, sokkal jobban nézett ki.  Az ajtóban állt és várt, hogy beengedjem. A kezében a bőröndje. A barátja csak… Tovább »

Csak ne láttam volna meg a lámpánál, hogy ott volt az autóban! Minden rendben lett volna. Nem kanyarodtam volna le én se, ő se. Nem késtünk volna el egy-egy órát a munkából.   Céges autóval ment. Nagyon régen találkoztunk, máshova sodort az élet minket. Őt is, engem is. Az ezüstszürke autó oldalán ott volt az… Tovább »

Nem sok, de aránylag színvonalas kaszinókkal voltunk ellátva. Se Monacoba se Wienbe nem utazgattam soha, hogy játsszak egyet-kettőt. Imádtam az egyiket, ami a város központjának külső szélén volt. Szigorúan felnőttek mehettek be, nem is 18 év volt a korhatár, hanem több, és ha nem volt felírva a neved, mint vendég, be nem jutottál, sehogy. Külön… Tovább »

Ha tudod, hogy valamire vágysz, valami nagyon bűnös dologra, ami tiltott, és csúnya, és fújj, de annyira kell, mint egy falat kenyér… na akkor ez lesz belőle. Olyat csináltam, amit ritkán: előkotortam a telefonszámát, és felhívtam. Hogy ha van ideje beszélgetni, akkor leugranék hozzá. Nem volt éppen a közelben, de visszahívott, hogy oké, este ott… Tovább »

Hogy milyen egy kamion belülről? Fogalmam sem volt róla egészen addig, amíg Joe be nem szerzett belőle saját használatra. Baromi tágas, olyan kis minigarzonnal, amit meglátva bennem is felmerült a világjáró körút megtétele. Volt tévé, lejátszók, hűtő, konyha bárral, sőt, még zuhanyrész is a wc mellett. Igaz, ez annyira pici, hogy éppen csak be-ki lehetett… Tovább »

Esett az eső. Pont úgy kapott el minket a zivatar, hogy már messze voltunk a tóparttól, hogy visszaérjünk. Az erdő közepe nem biztonságos viharban, de már ott voltunk, ahonnan nem volt kiút. Végig kellett menni az ösvényen. Végre, sok csúszkálás után elértünk egy bungalóhoz. Csurom vizesek voltunk mindketten, és a hirtelen lehűlt levegőtől a mellem… Tovább »