Erotikus kalandok

– Na jó, hát ez így nem mehet tovább, ez már kapcsolat! – szólalt meg a telefonba, ahogy felvettem. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Az össze-összejárunk, egymás kedvére egy kicsit túllőtt a célon, úgy vettem észre. Elég sok dolgom volt akkor. Nem csak az otthoni munkával csúsztam el – álltak az edények a mosogatóban,… Tovább »

Jött felém és le sem tudtam venni a szememet róla. Mágnesként vonzott. Ahogy közeledett, azokkal a ruganyos léptekkel, mint akinek a földbe gyökerezett a lába, úgy álltam. Megkövülve. Te jó ég, hogy lehet ennyire szép egy pasi? Ennyire magával ragadó? Ennyire csak olyan, hogy arról ábrándozz: mikor és hogyan lehet levenni róla a ruhákat? Átölelt…. Tovább »

Mondhatni sétáltam. A lótás-futás helyett szebb ezt a kifejezést használni. Már délelőtt olyan fáradt voltam, hogy a szokásos helyemre leültem, mert ott tartottam, hogy vagy most iszok egy kávét, vagy délután le kell adnom másnak a kamera előtti beszédet. Sok-sok jéggel ittam a kávét, szívószállal. Hosszú, fekete szívószállal. A barista srác öntött rá nekem extra kávés… Tovább »

Ennyire zöld szemmel nem találkoztam eddig. Mint aki a plakátról lépett le, olyan volt. Keskeny arc, hófehér fog, csodaszép vonások, rövid haj… megláttam és az első gondolatom az volt: hogy lehet ennyire jó valaki? Mióta nem találkoztunk, sokkal jobban nézett ki.  Az ajtóban állt és várt, hogy beengedjem. A kezében a bőröndje. A barátja csak… Tovább »

…mert tudom, hogy megtaláltál. Pedig elbújtam előled. Feledni akartalak. Eddig ment. A csókod, a szád íze, a nyakad, a melled puha és finom bőre, ahogy rám emelted a szemedet, aztán résnyire nyitottad a szádat… tudom, hogy emlékszel minden egyes apró mozdulatra, ahogy összeforrtunk. A nyelvünk egymás szájában játszott. Hol keringőzött, hol rockot járt. Ahogy a puncid… Tovább »

Ha tudod, hogy valamire vágysz, valami nagyon bűnös dologra, ami tiltott, és csúnya, és fújj, de annyira kell, mint egy falat kenyér… na akkor ez lesz belőle. Olyat csináltam, amit ritkán: előkotortam a telefonszámát, és felhívtam. Hogy ha van ideje beszélgetni, akkor leugranék hozzá. Nem volt éppen a közelben, de visszahívott, hogy oké, este ott… Tovább »

Ültem a sorok közt, hátul, valahol egészen hátul, hogy ne zavarjam az elöl levőket, az előadókat. Néztem őket, akik elöl voltak és hittek benne, hogy lehet ott valami újat tanulni. Nos, én már rég nem hittem benne. Volt köztük fiatal és idős, középkorú és gyereklelkű, akik a csodára vártak. Pesszimista vagyok, aláírom. Én mindig felkaptam… Tovább »

Üldögéltem a fagyizó teraszán, egy szép és nagy hotel árnyékában. Előttem a szökőkút, mögötte a templom. Kanalaztam a fagyit a kehelyből. Élveztem, ahogy hosszan csúszik le a torkomon, hűsítve egész testemet. Nem az a felfújt jégkrém, hanem igazi, főzött fagyi volt. – Leülhetek? – kérdezte a székre mutatva. Körbenéztem: egyetlen szabad asztal/szék sem volt már…. Tovább »