Erotikus kalandok

A kezemben levő névjegykártyát forgattam. Az anyósülésen ott pihent a halom munka, szépen dossziékba rendezve, ahogy megkaptam, ám én az elmúlt eseményeken tűnődtem. Elmúlt? Nem igazán mondanám… Még mindig a hatása alatt voltam. A puncim még mindig sajgott, sóvárgott folyamatosan. Pedig gyors menet volt. Sokkal gyorsabb, mint bárkivel eddig. Dr N. János állt a papírdarabon,… Tovább »

Nem szerettem a gyors menet. Soha. Aztán jött Ő, akinek öt perc ideje is alig volt, és ott voltam én, akinek elvileg semmi dolga nem volt, ám folyamatosan pörögnöm kellett. Ő egy olyan kisugárzással rendelkezett, hogy nem lehetett elmenni mellette. Legalább is rám ilyen hatással volt. Egy irodaházban, pontosabban egy liftben kezdődött a kapcsolatunk. Beszállt… Tovább »

Cigi a kezemben, a másikban a rongy, amivel éppen a szekrényt takarítom. Szutykos, hisz előző este rácsapódott a pezsgő, ahogy kibontottuk, és a maradékot is szeretem eltüntetni. Aztán fertőtleníteni. Napi rutin… manapság annyi bacilus van, hogy fogom a fejemet! Csengetnek. A kutya ugat. Kinézek az ablakon: elég nagy autó, oldalán a felirat. A kisajtóban egy… Tovább »

– Miért nézel furcsán? – kérdeztem, amikor megdöbbent, hogy megcsókoltam a barátnőmet. Azt a fejet nehéz leírni… Hatalmasra nyílt a szeme, szinte megdermedt, aztán lassanként felengedett, a szája szegletében kaján mosoly bújkált, a szeme valami újfajta csillogással nézett rám. Egy bulin voltunk. Felső kategóriás bulin, én mint “my b partner” (=üzlettárssá avanzsáltam közben), ő pedig… Tovább »

– Na jó, hát ez így nem mehet tovább, ez már kapcsolat! – szólalt meg a telefonba, ahogy felvettem. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Az össze-összejárunk, egymás kedvére egy kicsit túllőtt a célon, úgy vettem észre. Elég sok dolgom volt akkor. Nem csak az otthoni munkával csúsztam el – álltak az edények a mosogatóban,… Tovább »

Jött felém és le sem tudtam venni a szememet róla. Mágnesként vonzott. Ahogy közeledett, azokkal a ruganyos léptekkel, mint akinek a földbe gyökerezett a lába, úgy álltam. Megkövülve. Te jó ég, hogy lehet ennyire szép egy pasi? Ennyire magával ragadó? Ennyire csak olyan, hogy arról ábrándozz: mikor és hogyan lehet levenni róla a ruhákat? Átölelt…. Tovább »

Tisztázni akartam: egyszeri alkalom volt. Felhívtam, hogy elugranék hozzá, beszélnünk kellene. Valahogy sejtette, miről akarok beszélni. A libákat lerázta, fogalmam sincs, milyen nehezen – bár sejtem, hogy nem volt könnyű. Tapadtak rá a csajok. Fiatalok, még fiatalabbak, középkorúak, idősek, mindenféle korúak. Hellyel kínált. Előhúzta a bort. Nem kértem, vezettem. De nem hagyta magát. Rábeszélt, hogy… Tovább »

Mondhatni sétáltam. A lótás-futás helyett szebb ezt a kifejezést használni. Már délelőtt olyan fáradt voltam, hogy a szokásos helyemre leültem, mert ott tartottam, hogy vagy most iszok egy kávét, vagy délután le kell adnom másnak a kamera előtti beszédet. Sok-sok jéggel ittam a kávét, szívószállal. Hosszú, fekete szívószállal. A barista srác öntött rá nekem extra kávés… Tovább »

Mert vannak elveim. Azért nem sikerül mindig úgy és az, amit a másik kigondol. Időnként elgondolkodom: most én vagyok ennyire más, vagy a többi ember gondolkodik másként? Engem például abszolút nem zavar, ha ismerősről derül ki, hogy nem csak úgy tud hozzám vonzódni, ahogy “normális”, hanem máshogy is. Ha arról van szó, én is tudok… Tovább »

Sütött a nap. A szél csendesen fújt, borzolta a hajamat. Kiengedtem inkább, hadd fújja. Merengtem a melón, a másnapi tennivalón, hogy otthon mit kell még elintéznem, és mekkora baromság már, hogy 8 óra a munkaidő, ám este 10-11 fele még a gép előtt kell ülni és írni.Megszólalt a telefonom, rejtett szám kiírással. Szokásommal ellentétben felvettem. Egy… Tovább »