Belezúgtam egy másik nőbe – most mi lesz?

Naná, hogy velem történik ilyen, pont velem! A másik felem szerint egy nő nagyon megbámult és mosolygott, végigmért… az egyik bevásárlóközpontban.

Nos, ugyanitt találkoztam Vele. Azzal a nővel, aki gyakorlatilag bitangjól néz ki (átlagos külső, de engem vonz, mint méhet a méz), rámköszönt, holott nem ismerem, és olyan mosolya van, hogy talán csak az angyaloknak lehet ilyenje. Szürke szövetkabátot és türkiz színű leggingset viselt, a haja rövid, szőke, felnyírt. Tehát tényleg semmi extra.

Ma újra ott termett előttem, a szó legszorosabb értelmében véve. Rám nézett és összeakadt a tekintetünk. Egészen konkrétan se köpni, se nyelni nem tudtam. Az, hogy nem tudom, ki Ő, egy cseppet sem zavar. Igazából az sem, hogy gyereke van. Hogy az autója alapján egy elég magas társadalmi szinten van, szintén nem izgatott. (Nagyjából egy nullával többe kerül az ő száguldozója, mint az, amivel én nyomom a kilométereket – plusz a bőrülés -, használtan).

A legzavaróbb viszont az volt, hogy én azóta vigyorgok, mint a vadalma, és úgy érzem magamat, mint egy kisiskolás. A cégnél is észrevették, de egészen másra fogták. (A napsütés tényleg mosolygásra késztet… De nem ennyire!) Az agyam pedig megállás nélkül kattog, hogy jó lenne kideríteni, ki ő, hogyan lehet utolérni, és egyáltalán jól érzem-e azt a szikrát, azaz azt a mágneses vonzalmat, felvillanást, amit megláttam a szemében most, reggel. 

A kép csak illusztráció!