Csak ne láttam volna meg a lámpánál, hogy ott volt az autóban! Minden rendben lett volna. Nem kanyarodtam volna le én se, ő se. Nem késtünk volna el egy-egy órát a munkából.
Céges autóval ment. Nagyon régen találkoztunk, máshova sodort az élet minket. Őt is, engem is. Az ezüstszürke autó oldalán ott volt az a pár betű, amire felkaptam a fejemet. Egyedül volt benne. Ablak letekerés, hadonászás, és gázt neki! volt. Ment előre, én mögötte.
Elhagyott jónéhány kávézót – nulla szabad parkoló volt -, így a várostábla mellett, az autópályánál levő iparnegyedhez kormányzott. Átöleltük egymást. Jó volt újra találkozni. Megint beszívni azt a parfümöt, amit használt, és évekig éreztem, amikor dolgoztunk egymás mellett.
Szétváltunk, de még mindig mosolyogtam. Annyi jó emlékem fűződött hozzá, hogy muszáj volt felfele kerekíteni a szám sarkát, nem lefele, nem is egyenesen tartani. Hiányoztál! – mondta, és a szemembe nézett. Nagyon mélyen. Te is – vetettem oda kicsit másabb hangnemben. Újra éreztem a karját, a bőrét, az illatát… és a száját. A finom, puha száját. A kecskeszakáll felettébb jól állt neki.
Nem bántam, hogy megcsókolt. Egy csók belefér, hisz sokkal több volt köztünk régebben, mint csak egy csók. Kicsit nosztalgia, kicsit bűnözés – na de ennyi, semmi más, mélyrehatóbb további cél nem volt bennem.
A csókja viszont hosszabbra sikeredett, a keze pedig lentebb csúszott, a hátamon le, a fenekemnél megállva, kézbe véve. Egy “hú a francba!” gondolat felvillant bennem, majd az, hogy nekem tulajdonképpen baromira sietnem kéne a melóba. A tárgyalás is ott lesz, négy óra múlva fogadni kell a másik multicég képviselőjét… és nem, erre most nagyon nem kéne pazarolni a nemlétező időt. Pazarolni? Miket beszélek?! Mikor annyira jól esik a csókja, az érintése, hogy az már maga bűn!
A farmerkabátját simogattam a hátán. Magam sem tudom, miért öleltem magamhoz, de megtettem. Azt hiszem, onnantól már nem volt visszavonuló fújás. Egyre erősebben, egyre forróbban tört elő a vágy bennünk, hogy fel kellene eleveníteni a régi ismeretséget. Ahogy vettem le a nadrágot, felrémlett bennem, hogy gumi… igen, a gumi a kocsiban volt. Neki pedig a kabátjában. Semmi vész. Tudatos szerető volt mindig is.
Nem vacakoltunk sokat, egyszerűen csak akart engem, én pedig őt, és nadráglehúzással kezdtük a dolgot. A hideg szél megcsapott, ahogy lekerült rólam az összes anyag, ami fedett alulról. Nem sokáig fáztam, forróságot éreztem, ahogy a férfiasságát odanyomta. Úgy csókolt, simogatott, hogy nem kellett oda semmi síkosító, szabad bejárást kapott a régi helyre.
Jó dolog az autó motorháza, ha nincs más megoldás. Feltett rá és diktálta a tempót. Éhesen, kőkeményen mozgott bennem. Régóta nem éreztem ennyire jól magamat. Tudva, hogy ezt baromira nem kéne, és ott a családja, a gyerekek… de a fene egye meg, olyat élveztem, hogy ihaj!
Nem állt meg. Vonaglottam. Felkapott lendületesen és az autóba fektetett. A hátsó ülés kényelmes volt. Sokkal kényelmesebb, mint ahogy emlékeztem rá. Rám dőlt, a hátát markoltam, karmoltam. Egyszerűen élveztem, ahogy az orgazmusom után sem hagyta abba a dolgot. Egyre hevesebb volt, gyorsabban és még gyorsabban diktálta a tempót. Egyszer csak úgy éreztem, minta szétfeszítene belülről. Az ujja volt a fenekemben. Folytatta a mozgást. Felsikítottam, ahogy a másikat is belém nyomta. Aztán, minden előzetes jel nélkül kitört előlem egy nagyon erős kiáltás, ahogy elélveztem. Vele egyszerre.
tuko.co.ke
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: