Megérkezett a vonattal. Vártam. Ahogy feltűnt a kopasz feje, valami megmozdult bennem. A szoba le volt már foglalva.
Beléptünk az ajtón, a recepciós már tudta, kik vagyunk, adta a kulcsot. Alig vártuk, hogy felérjünk. Sok volt az a két hét, hogy külön voltunk. Ő sem bírta már, én sem.
Az ajtót szinte belöktük-becsaptuk magunk mögött. Kis előtér, jobbra a szoba. A függönyt sem húztuk be. Izgatott mindkettőnket, hogy kívülről beláthatnak, mit csinálunk.
Kép: recommend-tips.com
A ruhám a földön landolt. A gomb leszakadt. Nem érdekelt.
Tudtam, hogy ez nem illő, amit művelek, amit művelünk egy ilyen pozícióban dolgozó nőnek. Külön megdobta a libidómat, hogy ilyenkor kurvát játszottam. Abban a kosztümben, amiben egész nap voltam. A szerény, hivatalos, hideg külső mögött én voltam, aki forró belsőt takart.
Kép: pinterest.com
Azt hiszem, az volt az első igazi olyan alkalom, amikor férfival voltam és téptük a másikról a ruhát.
A falhoz nyomott. Erőszakosan. Benyúlt a blúzom alá és megragadta a melltartómat, majd elkezdte lerángatni. Fájt, de nem bántam. Közben úgy falta a nyakamat, mint még soha. Éreztem, hogy nagyon hiányoztam neki.
Rácsapott a mellemre. Nem csak nyalogatta, hanem durván, keményen nekiesett. A ruhák repültek, szétszóródtak a padlón. Az ágyékát nekem nyomta. Éreztem, hogy kőkemény. Én is forró voltam.
Ledobott az ágyra és keményen megdugott. Semmi lágyság nem volt benne, de nem is kellett. Akkor, ott, arra volt szükség, hogy egy nagyon durva, nagyon kemény menet legyen.
Az ágy mellől felemelte az ásványvizet és húzott belőle egy nagyot. A tévét bekapcsolta, éppen sorolták a vízilabdás fiúkat, kik vannak a csapatban: Varga, Kásás, Benedek, Fodor, Szécsi… akkor tanultam meg szurkolni igazán, szívből. És azt is, hogy milyen, amikor piszkosul megdugnak, mert góóóól!, és annyira örülsz, hogy a másik felizgul tőle.
Ez a rövid története annak, miért repülök vissza minden egyes meccsen lélekben oda, abba az időbe és helyre.
Kommentek