Ez elég fontos kérdés, úgy hiszem.
Mert van, hogy olyan fazonnal kerül össze az ember, aki csak nagyon csendben szeret szeretkezni. És van olyan, aki imádja, ha visít, sikít a nő. Mint a pornóban.
Mind a két fajtával találkoztam életem során, és igazából a másik emberen múlik a dolog: tud-e úgy szeretni, hogy ki tudja hozni belőlem a pornós hangos oldalt vagy sem.
Van, aki csak a “kend oda a síkosítót, dőjjé’ be oszt élvezzed, mer’ nekem jó!” fajta szex híve, és van, aki a “végigcsókolom az egész testedet, annyira csodálatos vagy” mottót véste az agyába. Nos, én az utóbbi híve vagyok. És azt hiszem, elég sok nőtársam is ilyen.
Természetesen nem mindenki szereti kiadni a hangját, én sem mertem sokáig. De van – igen, van! – az a helyzet, az a szerető, aki megérint olyan ponton, ahol már nem bírod tovább és muszáj, mert annyira jó, hogy ilyen csak a mesékben létezhet. És aztán robbanás, csillaghullás, stb., ki hogy mondja.
Tévhit, hogy sikítani kell. Egyáltalán nem kell. Ha a partner nem olyan, és te sem vagy olyan, mi a fenének erőltesd a hangszálaidat? A mai fiatal fiúk valamiért a semmiért várják el a pornófilmes szerep végigjátszását. Hogy a nőnek ez mennyire jó, tesznek rá magasból. (Jelzem, az, hogy van már síkosító és nem vazelinnel kell megoldani, hogy csússzon a dolog, nem egyenlő azzal, hogy a nő fel van izgatva és alig várja a behatolást.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: