Az első hármas

Mint sokan mások, én is próbálkoztam ezzel-azzal fiatalon, meg azután is. Ebbe a szex nem átlagos felállása is beletartozik. Tehát többek közt az, hogy alapból egy nő + egy férfi van az ágyban, és valamit változtatunk rajta.

De hogy mégis hogyan is történt az a dolog, ami elég erőteljesen megváltoztatta az életemet? Akit érdekel, olvassa el!

Talán pont most van az évfordulója.

Párkapcsolati problémák jöttek fel hirtelen: a barátaim közt volt 2 olyan, akiket velem egyszerre csaltak meg. Szinte napra pontosan. Tehát egy barát, egy barátnő és én.

Megbeszéltük, hogy elmegyünk egy helyre és jól kibeszéljük, milyen szemetek a pasik – és a nők is. Cigi, ital volt, zsepi is, hogy alaposan kibőgjük magunkat. (Elmúltunk 18 évesek jó bőven, munka után voltunk, kiereszteni a gőzt… nem volt miért szégyenkeznünk.) Hogy nem pont úgy alakultak a dolgok, mint terveztük volna, talán egyikünk sem számolt rá.

Szó szót követett, az első adag alkohol (1 üveg sör hármónkra) gyorsan elillant, így hát felvállaltam, hogy elmegyek más itókáért, ami egy vermut volt. Jó nagy üveg. Női ital, búfelejtős, Balu pedig így járt, hogy csak egy üveg sört hozott. Nem véletlenül mondják, hogy az illatok emlékekhez köthetőek. Ez az ital nálam nagyon emlékezetes maradt…

Csak ültünk a kanapén, és szidtuk a gazokat. Hogy milyenek. Hogy minden pasi egyforma – és majdnem minden nő szemét. Mi voltunk, ketten a kivételek. Balu középen, én tőle balra, Edina pedig jobbra.

Emlékszem élénken, mennyire meglepődtem, amikor először felém fordult Balu, és megcsókolt. Aztán a másik oldalra fordult, a másik, női résztvevő felé, és őt is megcsókolta. Edit és engem az ölébe húzott Balu, mi pedig először csak megpusziltuk egymást, szájon. Még mindig érzem a száját, a mai napig; aztán hogy Baluhoz hajoltam, a vermut és a cigi íze édesen terjengett köztünk, a levegő egyre forróbb lett, és összeért a szánk, kinyílt, a nyelvünk táncolt a másik szájában. Arra riadtam, hogy Edi is nyújtotta a száját. Balu őt is megcsókolta, és – nincs rá jobb kifejezés – odatolt minket egymásnak. Egymáshoz. Egymásba.

Nagyon meglepő volt számomra a dolog, hogy tulajdonképpen édes hármasban ennyire lehet élvezni az együttlétet, miközben a “tanult” ismeretek a férfi&nő párosításra vonatkoztak, nem a plusz fővel bővültre.

Balu egyre szebb műsort kaphatott (így utólag visszagondolva tényleg), mert a nadrágjához nyúlt. Együtt vetkőztünk. Lehúztuk egymásról a pólót (Edin egy bordázott, spagettipántos felső volt, amiből nem volt nehéz kibújtatni.) Ahogy vettem le róla, feltárult a nyaka, amin muszáj volt végigmennem. Hülyén hangzik, de nagyon kívántam. Őrült módjára vágytam rá. Nő létemre a másik nőt akartam. Nem a vágytól izzó férfit, csak Edinát, és igazából piszkosmód zavart, hogy ott van Balu is, akivel muszáj volt foglalkozni. Megdöbbentő módon nem igazán hiányzott volna, ha nincs ott – igaz, nélküle el se kezdődött volna ez a dolog, mert ő indította el a lavinát.

Edi a haját hátrafogva hordta akkor, amit a guminál megmarkoltam és hátrahúztam a fejét. Kicsit kinyílt a szája – nekem se kellett több, rácsaptam. Balu a barnára szolizott kezével próbálta a melltartóját lehúzni. Csodásan szép keze volt. Segítettem neki. A nyelvem követte a melltartó útját, és a kis cseresznye színű mellbimbóján elidőztem, majd elindultam tovább. Balu rólam szedte lefele a pólót. Hol az én bőrömet csókolta, hol Edináét.

Fogalmam sincs, mennyi idő telt el, hogy így vetkőztettük egymást és játszadoztunk. Valószínűleg nem pár perc. Csak azt tudom, hogy már sűrű sötét volt, amikor Balu felállt egy cigit elszívni a teraszon. Mi is mentünk vele. Nem sok ruhában, nedves, fehér sarkú szájjal, pihegve. Úgyse látta senki.

Van olyan helyzet, amikor elbódul az ember, és annyira magával ragadja a hév, hogy nem tudja, hol van, mit csinál, ez viszont egy kellemes bódultság, amiből nem akarunk magunkhoz térni. Az, hogy egy teljesen normális, baráti kapcsolat átmegy egy heves, vegyes, nagyon mélyreható kapcsolatba… nem mindenki számára egyértelműen elfogadott.

Az ital még kitartott, így a bódulatunk is. Azt szeretem az ilyen “női” italokban, hogy aránylag gyorsan, de tartósan hatnak, és azt az állapotot, amit okoznak, kis odafigyeléssel fent lehet tartani. Mi odafigyeltünk. Elcsépeltnek tűnik, de igen, van valóságalapja a sokszor hallott mondatnak, hogy a nők máshogy szeretnek. Tényleg.

Életem talán legszebb éjszakáját töltöttük el ott, és olyan izgalmakban volt részem, amit előtte nem is sejtettem, hogy léteznek, de azóta sem volt ilyen. Más igen, de ilyen…?